Múzeumi óra óvodásoknak (Óravázlat)

A kiállítás-hasznosítási koncepció figyelembe vételével tárlatvezetések, interaktív foglalkozások és/vagy filmvetítések szervezése nagycsoportos óvodások számára, melyek főként a környezetismeret tárgy helytörténettel és állatokkal kapcsolatos témáihoz, a hon-és népismeret valamint az ünnepek témakörhöz kapcsolódnak.

1. Ismerkedés a múzeummal

• Köszöntés, bemutatkozás; motiváció (a múzeummal ismerkedünk!)
• A régészeti kiállításban leülnek a szőnyegre: beszélgetés a múzeumról, a múzeumi viselkedésről: Mit őriznek a múzeumban? Miért fontos, hogy ezeket a régi tárgyakat megőrizzük? Mit tudunk meg, ha végignézzük a kiállítást? Miért értékesek ezek a műtárgyak, „kincsek”? Hogyan kell óvnunk ezeket? Hogyan kell viselkedni a múzeumban? Miért? stb.
• Frontális foglalkoztatási forma: tárlatvezetés a régészeti kiállításban, közérthető bemutatással szemléletesen a kiállított tárgyakhoz kapcsolódva. Közben beszélgetés módszerrel Hogyan? Mit gondolsz, miért? kérdésekre válaszolnak
• Leülnek félkörben egymás mellé: eredeti őskori (hétezer éves neolitikus) tárgyak tapogatása: csiszolt, átfúrt kő- és agancsbalták, hálónehezék, mécses, marokkő, kőpenge…
• „Régészeti” mesekockák (3 féle) kirakása kiscsoportos foglalkoztatási formában
• Visszacsatolás, ellenőrzés játékos munkalappal

2. Ismerd meg lakóhelyedet!

•  - A mai alkalommal – ha végignézzük a helytörténeti kiállítást - megtudhatjuk, hogyan nézett ki a mi városunk, Szekszárd kb. száz évvel ezelőtt.
• A Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón című helytörténeti kiállítás megtekintése vezetéssel (frontális foglalkoztatási forma); közben beszélgetés, megbeszélés… - utalva a tárlaton látható legyezőkre (ezt hajtogatunk az óra végén).
• A tanyabelsőt, szőlőfeldolgozást bemutató egységnél, a tarisznya kapcsán beszélgetés a szegényebb parasztság életéről: Mi volt a tarisznyájában? Kérdés után az „Érik a szőlő…” című népdal eléneklése közösen (tárgyi koncentráció)
• A pincemúzeumi foglalkoztatóban legyező színezése, hajtogatása (fél tortapapírból)
• Ellenőrzés: Kik használtak legyezőt? Mit viseltek még? Honnan ered az a kifejezés, hogy „fehérnép”? Mivel töltötték el az idejüket? A szegény emberek megtehették-e ezt? Miért? stb.

3. Örökségünk. Tolna megye évszázadai I.

• Motiváció: Jól figyeljétek meg a kiállítást, hallgassátok a számítógépről hallható zenét! Mit gondoltok, mit mutat be a kiállítás (milyen hangulatot idéz)?
• Az állandó kiállítás keresztény emlékeket bemutató termének és a régészeti egységének megtekintése vezetéssel
• A megye település típusainak megismerése, gödörház, lakásbelsők, berendezések megfigyeltetése; a fejlődés, változás nyomon követése pl. „fűtőtestek”, bútorzat bemutatásával
• Interaktív foglalatosságok: számítógépeken a megye településeinek megfigyeltetése „nagyítón” keresztül; hatszáz éves imádságos könyv színes képeinek kirakása a gépen; műtárgymásolatok (edények, fegyverek) tapogatása; a tárlat képeiről készült gravírozó táblán satírozás; mesekockán a kiállítás enteriőr képeinek kirakása stb.

4. Adventi ünnepkör

• Motiváció: Négy évszak az erdőn. Tél című kisfilm (Vivaldi zenéjére készült)
• Beszélgetés az adventről: Mit jelent az advent? Mettől meddig tartó időszak? Jeles napjai? (András, Szent Miklós, Luca, Ádám - Éva) Milyen népszokások köthetők ezekhez a napokhoz? Minek az ünnepe karácsony? Milyen népszokások köthetők karácsonyhoz? Mit jelentettek ezek? Mit tudtok a karácsonyfa állítás szokásáról? Stb.
• Beszélgetés Szent Miklós püspökről, majd a Jön a Mikulás! című kisfilm megtekintése
• Ellenőrzés, értékelés játékos feladatlappal

5. Örökségünk. Tolna megye évszázadai II.

• Az előzőleg megismert kiállítás két termén végigsétálunk. Közben beszélgetés: Miért építtettek templomokat a királyok, főurak? Hogyan védték a váraikat (ozorai várkastély makettje)? Milyen emlékek maradtak ránk a török korról? stb.
• A török időszak után elnéptelenedett területről más népességet hívtak (telepesek hajója kikötött a Gemenci erdő partján…) Az állandó kiállítás történeti egységének megtekintése vezetéssel
• Vásári hangulat: milyen mesteremberekkel találkozhattunk volna 2-300 évvel ezelőtt a vásárokban? A műhelyekben kik dolgoztak? Mire utal a cégér? A mesterség elnevezése hogyan öröklődött a vezetéknevekben? stb.
• A kocsmai toborzó jelentnél toborzó dalok éneklése (pl. Kossuth Lajos táborában)
• Interaktív foglalatosságok a kiállításban: szimatzsákok, szárazbélyegzővel és nyomdával a Gemenci erdő állatainak lábnyoma, képe; memória játék; puzzle, kártyák, képeskönyvek; tárgyak tapogatása; számítógépes felismerő játékok; céh-bélyegző másolatával pecsét készítése; 3 féle ruha felpróbálása igény szerint;
• Ellenőrzés: az utolsó teremben lévő számítógépes programmal visszacsatolás; rajzolás a kiállítás egy-egy egységében

6. Erdei állatok

• Beszélgetés az erdei állatokról: Mi jellemző a vaddisznóra? Mi borítja a testét? Mi a különbség a felnőtt és a vadmalac között? Hogy hívják a felnőtt állatokat (kan és emse)? Mi a különbség közöttük? (agyar) Miből fejlődik a kanoknál az agyar? (szemfog) Mivel táplálkoznak? Hogy hívjuk az ilyen állatokat? Hogyan szaporodnak? Milyen csoportban soroljuk őket? (emlősök) stb.
• A csorda élete. A vaddisznók című kisfilm vetítése
• Beszélgetés, mint a vaddisznónál…
• A róka című kisfilm vetítése
• Játék: erdei állatos mesekocka, könyvek, puzzle, kártya…
• Ellenőrzés játékos feladatlappal

7. Húsvét-váró

• Milyen ünnepre készülünk? Minek az ünnepe a húsvét? Mettől meddig tart?
• Beszélgetés a húsvéti ünnepkörről: Mi a böjt? Milyen jellegzetes ételeket fogyasztunk húsvétkor? Miért? Mit jelképez a torma? És a tojás? Milyen szokás fűződik a húsvét hétfőhöz? Mivel locsoltak régen? Mit adtak cserébe a lányok? Ismeritek-e azt a kifejezést, hogy „visszalocsolás”? Mit jelent ez? Mikor és kik locsoltak „vissza”? (kedden a lányok)
• Tanultatok-e locsoló verset? Mondjuk el! (tárgyi koncentráció)
• A Húsvéti csodatál című kisfilm vetítése
• Hogyan festették régen a tojásokat? Milyen technikákat ismertek még?
• A tojáshímző című kisfilm vetítése
• Húsvéti színező lapon feladatmegoldás, színezés

8. A baromfiudvar lakói

• A „Két kis kakas összeveszett” című mondókát elmondom. Mondjuk el együtt! Milyen állatról szól a mondóka? (kakasról)
• Hol élnek a kakasok? (ház körül, baromfiudvarban) Melyek a rokonai? Hogy hívják a tyúk kicsinyét? Milyen állatok közé soroljuk a kakast? Mit tudsz róla (mi borítja testét, hány lába van, csőre, szárnya…)? Mit gondolsz, miért nem tud repülni? Mivel táplálkozik? Hogyan szaporodik?
• Nézzük meg a tyúkról, kakasról és a csirkéről szóló kisfilmet!
• Eléneklem a Kis kacsa fürdik kezdetű dalt. Énekeljük el közösen! Milyen állatról szól a dal? Mit tudsz a kacsáról? Miben különbözik a tyúktól? Hogyan tud úszni? Milyen a lába? Miért nem lesz vizes a tolla? Miben hasonlít a tyúk és a kacsa? Melyik állatcsoportba soroljuk őket?
• A kacsa című kisfilm vetítése
• Játék: háziállatok mágneses tábla, kártya, puzzle
• Játékos munkalap a tyúkról és a kacsáról (tárgyi koncentráció)

9. A Gemenci erdő élővilága

• Figyeljétek meg a kiállítást! Milyen állatok élnek a Gemenci erdőben? – beszélgetés az állatokról, növényekről: Mivel táplálkozik a rétisas? Figyeld meg a lábát, csőrét! (halat fog a lábával) Milyen csoportba tartozik? (ragadozó madarak) Milyen madarakat ismersz még fel? Mi jellemzi a madarakat? Hol él a csíkhal? Milyen állatok élnek még a vízben? Stb. Milyen növények találhatók a Gemenci erdőben? Mire használják a nádat? Stb.
• Számítógépen a Gemenci erdő állatai hangjának felismertetése: Melyik állat hangját hallod?
• Számítógépen állatokról szóló ismertető, kép alapján az állat beazonosítása: Keresd meg a kiállításban!
• Interaktív kiscsoportos foglalkozás az Örökségünk. Tolna megye évszázadai kiállítás természettudományi egységében: puzzle; állatos mesekocka; memória játék; szimatzsákok; szárazbélyegzőn lábnyomok, pecséten állatok képei; képeskönyvek; állatos kártya; agancs, áltkapocs, gubacs, makk stb. tapogatása fiókból;

Vissza a TÁMOP programleírásokhoz