Babits Mihály és Szekszárd

• Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!
  Áll a régi ház még, zöld zsalúja
  mögött halkul anyám mélabúja:
  ősz hajú, de gyermekarcú bánat.
  Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!
  Itt a szoba, melyben megszülettem,
  melyet szemem legelőször látott;
  itt a kert, amelyben építettem
  homokból az első palotákat.
  Amit én emeltem, mind homok volt:
  de nagyapám háza bizton áll még
  s éveimből e fojtó romokból
  hogy révébe merüljek, vár még.
  (Hazám! A ház)

A ház

A házat Babits Mihály anyai nagyapja, Kelemen József vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben, s a költő születésének centenáriumán, 1983-ban vált az egész ház múzeummá.

Babits Mihályné Kelemen Auróra szobája

Babits Mihályné Kelemen Auróra szobájában, az ablaktól jobbra álló ágyon született 1883. november 26-án Babits Mihály.
Az ágyat édesanyja kézimunkája borítja, felette régi feszület és egy késő bizánci madonnakép. A költő hozta ezeket utazásaiból ajándékul.
Édesanyja kis női íróasztala áll a másik oldalon. Kelemen Auróra, a művelt, versszerető asszony altatódal helyett sokszor mondott Arany- és Vörösmarty-verseket kisfiának. ”Ezeknek rímei legmélyebb emlékezetemből csengenek vissza…” – írja a költő. Az asztal felett egy távoli ős, Kelemen József pécsi nagyprépost fényképe függ.

Az ovális neobarokk asztalka mögött édesanyja kedves foteljei állnak. A falon régi családi festményeken az édesapa húgát, Babits Rózát és férjét, Dörnyei Ferencet láthatjuk.

Ajánlott versek:
Hazám
Anyám nevére
Anyám nagybátyja, régi pap
Dobszó

A fogadószoba

A fogadószobában áll a szülők által vásárolt neoreneszánsz, piros plüss ülőgarnitúra. A kanapé felett a költő édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró portréja látható. Oldalt édesanyja fiatalon, tüdőbajban elhunyt unokatestvére, ifj. Ujfalusy Imre arcképe függ.
A szoba másik oldalán, az ablak mellett a költő anyai nagyanyjának, Raácz Inocenciának, „Cencinek” az íróasztala áll, felette fiatalkori képét láthatjuk.

Az üveges vitrinben családi emléktárgyak sorakoznak, melyeket Babits Örökségem című versében is megjelenít.

A családi könyvtár kötetei egykor egy ébenszínűre fényezett könyvespolcon kaptak helyet. Ma a könyvszekrényben láthatjuk a szép bőrkötésű darabokat, melyeket a gerincükön arany "K" betűvel jelöltek meg az irodalomszerető Kelemenek.

Ajánlott versek:
Örökségem
Édes az otthon

Babits diákszobája

Babits diákszobája, itt olvasta át az éjszakákat petróleumlámpa fénye mellett, itt írta első verseit. Később is, amikor felnőttként hosszabb-rövidebb időre meglátogatta családját, több verse született e falak között. Ha Babits Szekszárdon tartózkodott, a két szoba között mindig nyitva állt az ajtó. A költő - gondolataiba merülve - fel-alá járkált a szobák között, így fogalmazta verseit.
E szobában vannak a legrégibb bútorok, melyek Cenci néni fiatalságát idézik. Az ablak közelében áll egy topolyafa borítású sublót, melynek felső fiókja íróasztallá alakítható át. Ezt használta a költő diákkorában, ide rejtette első írásait. A vén fotel, a "gondolkodó szék", mint oly sok régi bútor, idővel az előhegyi szőlőbe került. Babits kinn a tanyán szeretett ebben a fotelben üldögélni, a Halálfiai-n is így dolgozott.
Az ajtó mellett, a másik oldalon, a falon két családi ereklye függ: a nagyapa, Kelemen József jurátuskardja és a Kelemen-család díszkardja - markolatán a reformkori magyar címerrel.

Ajánlott versek:
Sunt lacrimae rerum
Télutó a Sédpataknál

Az udvarra néző kis szoba

Az udvarra néző kis szoba falán családi képek sorakoznak. Itt a legérdekesebb bútordarab a paraván, mely szerepet kap Babits Gólyakalifa című kisregényében. „Dédanyám emléke, aki hajdan Bécsben bálozott” – írta, a valóságban azonban az ügyvéd nagyapa kaphatta honoráriumként. A 19. század elején készült, színes gyapjúszállal hímzett képekből áll, mindegyik más-más kéz munkája.
A gyermek Babits számára még érdekesebbek voltak a paraván hátoldalára felragasztott - régi újságokból kivágott - reprodukciók: ”…hogy néztem ezeket a képeket a hosszú csendes estéken, mialatt rókák vonítottak!” A paraván az 1930-as évektől Babits budapesti lakásának kedves darabja volt.
A kis szoba ablakán át a kertbe látni, ahol Farkas Pál szekszárdi szobrászművész alkotása látható.

Ajánlott versek:
A régi kert
Zöld, piros, sárga, barna

Az emelet

Az emeleten a költő életútját követhetjük nyomon dokumentumok, kéziratok, fényképek segítségével. Az utolsó két szoba Babits Mihály könyvtárát idézi meg. Babits halála után Török Sophie a költő könyvtárának nagy részét a Baumgarten Alapítvány székházába költöztette. Sajnos az épületet bombatalálat érte a háborúban, a könyvek java megsemmisült. A könyvszekrényben a megmaradt kötetekből láthatunk válogatást.