Ajánló

Az Irodalom Háza – Mészöly Miklós Múzeum minden hónap utolsó szombati napján INGYENESen látogatható (a többi szombaton fizetős).

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Babits Mihály Emlékház, az Irodalom Háza – Mészöly Miklós Múzeum  Szent László nap alkalmából június 27-én (szombaton) és 28-án (vasárnap) NYITVA lesz, mindkét napon ingyenes!

Múzeumok éjszakája 24 óráig

2010. június 19.

21.00: Tárlatvezetés a megújult kiállításban

A Múzeumok éjszakáján a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban és intézményeiben  zajló programokról részletesen itt olvashat!

Virtuális látogatás a megújult Mészöly Miklós kiállításban

2010. április

A 2010 januárjában megújult Mészöly Miklós kiállításról gömbpanoráma felvételek készültek, melyek segítségével virtuálisan bejárhatók a kiállítás termei.

Megnézem a gömbpanoráma felvételeket»»»

Megnyílt az új Mészöly Miklós kiállítás

2010. január 19.

Képek a megújult kállításról

Wernitzer Júlia - PIM főigazgató helyettese - megnyitó beszéde

A szikár tereptérképész - Mészöly Miklós helyei

A helyek, ahol otthon volt – Szekszárd és környéke, Buda, a Városmajor, Kisoroszi – Mészöly Miklós életének, de prózájának is kultikus színtereivé váltak, miközben pontos, leíró szikárság áradt belőlük, éppúgy, mint magából az íróból. A külső helyek, helyszínek műveiben belső lélek-térré transzformálódtak. E közép-európai tér és táj Mészöly pályájának kísérője és egyben élettere éppúgy, ahogyan Danilo Kišnek is az. Hiszen mindkettőjük életművében megmutatkoznak, hangsúlyt kapnak az elrajzolódott közép-európaiság jegyei, amely nem létezhet e külső és belső tájak egymásba alakulása nélkül. Mészöly önéletrajzi motívumokban gazdag prózájától elválaszthatatlan a dél-dunántúli régió, a Pannon táj. Az itt kiállított tablók egyikén meg is jelenik az a gondolat, amely a műveiben kirajzolódó imaginárius helytörténet alapja: „(…) a táj továbbra is csábítóm maradt. (…) Mindig vonzott, hogy az írásaim mögöttes mondanivalójához a természetnek ebből a némaságából is megpróbáljak kikódolni valamennyit.” Az itt látható kiállítás tablói többek között e némaságot bírják szóra. Hiszen ha valami jelképes Mészöly pályájának a személyes síkján, az ez a legköznapibb módon kijelölt életterep; egy dunántúli présház, egy budai szoba, vagy egy szentendrei szigeti faház csendje és békéje.

„Mészöly Miklós írásaiból fokozatosan egy hajszálfinom erezetű panoráma, aprólékos vízrajz és topográfia teljesedik ki előttünk, melyben nemcsak e térség és e világ belső arculata válik felismerhetővé, hanem a karcolásnyi jeleket, tollvonásokat felrajzoló tereptérképész szikár alakja is.” – írja Mészöly-monográfiájában Thomka Beáta.

Az író hagyatékának egy részét - a szobák bútorzatát, szőnyegeit, dísztárgyait, könyveit, festményeit és kéziratokat - Polcz Alaine, Mészöly felesége ajánlotta fel a város számára, amelyek jelenleg is itt láthatóak. Bemutatják nekünk az író külső élettereit. A kiállítás részleteiből viszont egy finoman erezett belső, írói tér-kép rajzolódik ki Lovas Csilla irodalomtörténész és Frankné Sági Apollónia grafikus munkája nyomán… A Mészöly ház kiállítását a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatta a Magyar Irodalmi Emlékházak megújulása program keretében.

„Szép az, amikor a létezés lelassul”, írja Mészöly az Adagio, karácsony című írásában, majd így folytatja: „mikor a fokozhatatlan száguldás – Giordano Bruno pontos gondolat-látomásához igazodva – fölismerhetetlenül simul bele a mozdulatlanságba.”
Az emlékszoba, az emlékház, a múzeum, de a kiállítás is ilyen: mozdulatlanságba simuló lelassult létezés. Ha nézem, ha őrzöm emlékemben, ha olvasom, ha látom, ha hallgatom, a lelassult létezés mozdulatlansága valóban szépség lesz.

E mozdulatlan időtlenségről egy személyes élmény jut eszembe, engedjék meg, hogy megosszam Önökkel. Mészöly Miklóssal néhányszor személyesen is találkoztam, a Városmajorban, Kisorosziban, de legemlékezetesebb találkozásunk Bécsben volt, ahol egy felolvasóesten vett részt több magyar íróval együtt. A felolvasás után egy nagyobbacska társaság beült egy kiskocsmába, iszogatni, beszélgetni. Az írók, tanárok, egyetemisták, vegyesen. Amikor záróra lett, akkor közösen elhatároztuk, a Halmgasséba megyünk, a lakásunkba, hogy ott folytathassuk a beszélgetést. Kifelé menet a kocsmából egy osztrák diáklány ránézett Mészöly Miklósra, aztán odafordult hozzánk és azt kérdezte: Ugye a fiatalember is velünk tart, és Mészöly felé intett. Igen, a fiatalember is – válaszoltuk neki.
Az a fiatalember akkor már hatvan éves múlt. Én ennek a fiatalembernek mozdulatlan, időtlen képét őrzöm emlékeimben. És ha megnézik a kiállítást, Önöket is megérinti majd ez az időtlen mozdulatlanság, amire egyetlen szavunk van: szép.

A kiállítást ezennel megnyitom, kérem, tekintsék meg!

Wernitzer Júlia

Mészöly Miklós meséinek illusztrálása

2010. január

A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum képzőművészeti pályázatot hirdetett Mészöly Miklós meséinek illusztrálása címmel a megye általános iskoláinak tanulói számára. A beérkezett művekből rendezett kiállítást Wosinsky Mór Megyei Múzeum pincemúzeumában (7100 Szekszárd Szent István tér 26) tekinthetik meg 2010. március végéig.

Az alkotó meséi közül a következő négyet ajánlottunk a pályázók figyelmébe:

• LENCSEMAGBÓL LETT LEGÉNY
  
• A FÜSTBEN LAKÓ VÉNASSZONY
  
• A HIÚ CSERÉP-KIRÁLYKISASSZONY
  
• HOVÁMÉSZ

Rekord számú, közel száz (97) pályázat érkezett a következő iskolákból:

• Baka István Általános Iskola
• Comenius Általános Iskola
• Dienes Valéria Általános Iskola
• Garay Általános Iskola és AMI
• Garay Gimnázium
• Sióagárd Általános Iskola
• Szent Orsolya Iskolaközpont Dombóvár
• Waldorf Óvoda és Általános Iskola és AMI

Köszönetet mondunk a felkészítő tanároknak:

• Balaskó Krisztina
• Cseszák Edit
• Hegedüs Emőke
• Horváth Béláné
• Jakab Géza
• Müller Jánosné
• Nemessányi Göngyi
• Palotás Zoltánné
• Porsinszkiné Jákob Lívia
• Dr. Rostásné Bodaheyi Teréz
• Schmidlerné Czepek Zita
• T. Kovács Anna

Mészöly Miklós Emléknap

2010. január 19.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Mészöly Miklós Egyesület tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóit 2010. január 19-én (kedden) a Mészöly Miklós Emléknap rendezvényeire.

A részletes programleírás PDF formátumban innét letölthető.

A MÉSZÖLY MIKLÓS EMLÉKNAP PROGRAMJA

A MÉSZÖLY MIKLÓS EMLÉKNAP TÁMOGATÓI

• BONYHÁDI PETÕFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM
• GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ
• MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
• GARAY JÁNOS GIMNÁZIUM
• ILLYÉS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁR
• JELENKOR KIADÓ
• PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
• ILLYÉS GYULA FÕISKOLAI KAR
• WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Szekszárd: PÓCS MARGIT 74/504-119, 30/632-3266
Budapest: ABLONCZY ANNA 30/429-9996

A Mészöly Miklós Emléknap rendezvényei ingyenesek

Mészöly Miklósról

"1921-ben születtem Szekszárdon. Budapesten jogi doktorátust szereztem; talán, hogy később egy puszta kérvény megírása is zavarba hozzon. Friss ügyvédjelöltként sikerült egy gyilkost megmentenem a halálos ítélettől; engem meg - mindenkinek a magáét - kivittek a frontra. Megszöktem. Elfogtak, kegyelemből újra bevetettek, Szerbiába kerültem fogolyként, onnét szöktem haza. Sokat sportoltam, keveset versenyeztem is. Szenvedélyesen vadásztam, aztán a háború elvette tőle a kedvemet. Voltam malomellenőr, munkás, terménybegyűjtő, vidéki laptulajdonos, bábszínházi dramaturg. Gyermektelen lévén, 1956-ig csupán gyermekmeséket publikáltam. Évek óta már csak író volnék, s ez (mindent számításba véve) mintha több is, kevesebb is volna, mint ami azelőtt volt; az eldöntetlen évek, az ifjúság. Nyilván öregszem. Úgy esett, hogy soha nem tartoztam semmilyen csoporthoz, irányzathoz. Mindig vonzott, hogy igyekezzem a körön belül kívül maradni; azzal a naivitással, hogy így következetesebben maradhatok elkötelezett az emberrel szemben, akármilyen arculatát mutatja. Nem kifizetődő naivság; de újra se csinálnám másképp."

Mészöly Miklós írta önmagáról 1979-ben

Mészöly több írónemzedéknek is szeretett és köztiszteletben álló mestere volt. A mondataiban oly fényes logikájú és fenséges szabadsággal gondolkodó mesternek különböző nemzedékek képviselői ülhettek fejedelmi asztalához. De tanítványként és írói sokféleségükben is háborítatlan békében, mert Mészöly a függés-azonosság értelmezésében, mely egyébként őt teoretikusan is mélyen foglalkoztatta, a "tágasság iskoláját" valósította meg. Azt, hogy az értékek gazdagságának szinte végtelennek kell lennie.
Még a hetvenedik születésnapján említette egyik köszöntője, Márton László, hogy jó tudni, akadnak közöttünk és kultúránkban is olyan "mértékadó személyiségek", akik egy méltányolt és követendő szellemhez adnak zsinórmértéket. Vagyis: viszonyítani és viszonyulni valót. Akik az ellentétes álláspontok különvilágából még tisztességre, valamint civil bátorságra is tanítanak. Akik minden irányból nagynak látszanak. Mészöly akkor - előtte meg különösen - ezen kevesek közé tartozott.

Ambrus Lajos

De amit e pillanatban még fontosabbnak tartok: művészete állandó kollegiális figyelmeztetés, hogy az irodalom az nem más, mint nyelv. Annyit regélnek újabban a cselekményről, történetről meg hősökről, hogy esetleg elfeledkeznénk erről az alapvető azonosságról, arról, hogy ott minden szó, szó, szó. (És utána persze bármi ami lenni tud: ez a bármi az egyedül érdekes!) Olyan Mészöly művészete, mint valami folyamatos fölkiáltójel!

Esterházy Péter

Könyvajánló

Mészöly Miklós: Műhelynaplók

Kalligram, 2007.
A szöveget gondozta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Thomka Beáta és Nagy Boglárka

"Különös - szüntelenül úgy érzem, hogy már mindig éltem és merészen új, mégis minden úgy hat rám, mintha először történne meg velem. Igen - ez egy befejezhetetlen kezdet álma. Ilyen egyszerű és megnyugtatóan felfoghatatlan."

Mészöly Miklós

Mészöly Miklós (1921-2001) Műhelynaplóinak jelen kiadása a szerző kéziratos hagyatékában található, 1948 és 1988 között keletkezett, nem publikált noteszek, füzetek, határidőnaplók anyagát tartalmazza. Ezek a szövegdokumentumok a szerző munkásságának szerves részei. Nem tartalmaznak semilyen személyes megnyilatkozást, tehát egyik sem áll kapcsolatban a magánélet tényeit vagy a magánszemély és a közvetlen környezetét érintő emlékek, feljegyzések dokumentálási módjaival, műfajaival. Egyértelműen alkotói előmunkálatokról tanúskodnak, melyeknek értéke a 20. századi magyar művelődéstörténet szempontjából sem lebecsülendő. Egy jelentős író műhelymunkájáról, igen széles körű intellektuális és szakmai érdeklődéséről, valamint fogékonyságának olyan összefüggéseiről tanúskodnak, amelyeket megjelent művei alapján nem feltétlenül azonosíthattak eddigi olvasói és művének kutatói. A szerzői előmunkálatok korpuszához tartozó szövegek szakszerű feldolgozását és mostani közzétételét e belátások indokolják.

Thomka Beáta

Mészöly Miklós: Pannon töredék (Elbeszélések)

Jelenkor Kiadó, 2007.
Mészöly Miklós beosztását követi. A Pannon töredék, a Térkép Aliscáról, a Balsejtelem lüktető pontocskái, az Anyasirató, a Nyomozás (1-4), a Történet és a Magyar novella című szövegeket tartalmazza.

"Mészöly Miklós 1995 nyarán állította össze életműkiadásának tervezetét (…) Különböző gyűjteményes köteteit, válogatásait látva szembeötlik, hogy mindig új meg új összefüggéseket igyekezett találni a már elkészült szövegek között, joggal gondolva, hogy egyvégtében olvasva írásait, az egyes motívumok, újbóli felbukkanásukkor, erősítik a hasonló szöveghelyek hatását, hogy bizonyos munkák részletei mintegy folytatódnak egy másikban, bujtatva vagy nyilvánvalóan, de mindenképp jól érzékelhetően, ha ezt az eredetileg nem szándékolt, ám mégis meglévő mögöttes rendet a minden alkalommal újrarendezett ciklusok világossá teszik az olvasó számára."

Részlet Wilheim András utószavából