Ládika a kazettánál nagyobb, de a ládánál kisebb, le vagy felhajtható lappal esetleg ajtóval nyíló, olykor kengyeles fülekkel ellátott tároló alkalmatosság, íróeszközök, iratok, varróeszközök, ékszerek, pénz és egyéb apróság befogadására olykor elrejtésére szolgált. Művészi igénnyel készülnek, felületükön gyakran találkozunk bibliai jelenetekkel, ha jegyajándékok, akkor szerelemre utaló ábrázolásokkal.

A diófa ládika egész felületén igen finom csontberakásos növényi díszítmény látható. A lenyíló előlapja hiányzik. Belül nyolc fiókkal körbefogott nagyobb négyzetes fiók van. A doboz két oldalán kovácsoltvas emelőfülek.

A leggazdagabb díszítést a ládika tetején látjuk. A téglalap szélén körben kettős csík között kisebb-nagyobb rozetták váltakoznak. A téglalap négy sarkából kiindulva kicsiny vázából kinyúló virágcsokor látható, melyet köríves kettős csík berakás zár le. A lap közepén tulipánokkal és rozettákkal körülvett körben kisebb-nagyobb rozetták váltakoznak kettős csík között. Legbelül középen kicsi vázából kinövő virágcsokor tölti ki a kört. A láda kengyeles fülekkel ellátott két oldalán hasonló mintázatot találunk. Az előoldalon minden fiókon leveles rozettás indázó virágcsokrok láthatók.

A gömbpanorámán látható ékszerláda az Iparművészeti Gyűjtemény 1961.76.1. számú darabja. Német, 18. század vége, diófa, csontberakásal. Magasság: 27 cm, szélesség: 40 cm, mélység: 30 cm

Türelemüveg

A türelemüveg szűknyakú üvegpalackban elhelyezett, fából vagy csontból faragott ábrázolás. Nevezték türelempalacknak és türelemmunkának is.

Vagy az üveg belsejében állították és ragasztották össze apró elemekből, csipesz, fapálcika és drótkampó segítségével, vagy az előre egybeszerkesztett építmény volt összecsukható, és az üvegbe csúsztatás után fonal segítségével nyitották szét. Témái változatosak, gyakran egyházi, bibliai jeleneteket ábrázoltak, pl. miniatűr golgota stb.

A 16. század óta ismert és Európa nagy részén kedvelt szobadísz, a magyarországi parasztházakban a sublót dísze. A nyugati türelemüveg fekvő formájú, többnyire hajó ábrázolásával; Közép-Európában, így Magyarországon is a faragványt álló üvegbe építették bele, a tér gyakran több szintre tagolt. Magyarországon a 18. századtól kedvelt, még hagyatéki leltárba is belekerült.

Céhkancsó

A céh érdekvédelmi szervezet volt, amelyet egyes iparágak kézműves mesterei hoztak létre. Szabályzataikat a 14-17. században általában a város tanácsa vagy a helység világi, illetve egyházi földesura hagyta jóvá. A királytól kapott szabályzatok száma csak a 17. századtól kezdve gyarapodott, majd a 18. században egyre általánosabb lett. Mária Terézia rendelte el az egységes szabályzatok bevezetését az egész ország területén, különös hangsúlyt helyezve a római katolikus vallás gyakorlására. A céhek legfontosabb tárgyai: a pecsét, a céhlevél, a céhláda és a céhkancsó.

A céhkancsó a céhek felszereléséhez tartozó díszes cserépedény. A céhkancsóból öntötték a bort a céh összejövetelein, ünnepségein: mesterválasztás, céhládavitel alkalmával, az inas felszabadulásakor, a legényavatásokon, amikor a céh, vagy az ünneplő céhtag volt a vendéglátó. E céhtárgyak szimbolizálták a tagság összetartozását, társas szellemét. E nagyméretű - általában 30 cm-nél is magasabb - boroskancsók majdnem mindegyike zöld mázas, karcolt vagy domborműves díszítésű.

Balázs Kovács Sándor

A Lengyel-kultúra antropomorf edénye Bátaszékről

Az M6 autópálya Tolna megyei szakasza megelőző régészeti feltárása során megkutatott lelőhelyek közül kiemelkedik a későneolit-korarézkori Lengyel-kultúra hatalmas kiterjedésű telepe és temetője, amelyet Alsónyék és Bátaszék határában érint a nyomvonal. Itt a dombok előtti, időszakonként vízzel borított teraszon egy közel másfél km hosszú, átlag 3-400 méter szélességű lelőhelyből hasít ki a nyomvonal 15 hektárnyi területet, amely két lelőhelyre (10/B és 11.) oszlik, a kettő közötti határt a Lajvér-patak mesterségesen ásott medre jelenti. A telepobjektumok közül a nagy kiterjedésű, talán agyagkitermelő gödrök mellett mintegy 20 db feltárt, téglalap alaprajzú cölöpházat kell megemlíteni. Az cölöpházak tengelye észak-dél, hosszuk meghaladja a 15 métert. A házak körzetében találjuk a sírcsoportokat, amelyekben helyenként 80-90 zsugorított csontváz található. 2006-2007-ben összesen több mint 1400 sírt tártunk fel. A rangos sírok nagy méretűek és négyszögletesek voltak, több esetben a sarkukban lévő, sírépítményre utaló cölöplyukakat is megtaláltuk. A sírokból előkerült leletanyag változatos volt: kőkések, kőbalták, kőbuzogányok, spondylus kagylóból, és dentalium csigából, valamint rézből készült gyöngyök, rézgyűrű és nagy mennyiségű kerámia dominált. A zsugorított sírok közül többen figyeltünk meg spondylus kagylóból készített fej-, vagy övdísz maradványát. A kerámiaedények formája nagy változatosságot mutatott: csőtalpas és egyszerű tálak, kisebb ovális tálkák, Butmír-edények, poharak kerültek elő. Az edényeken általános volt a vörös festés alkalmazása. A leletek alapján a telepet és a temetőt a Lengyel-kutúra II. és III. fázisába sorolhatjuk. Hasonló méretű, mintegy 1,5 km hosszú későneolit korú lelőhely nem ismeretlen Tolna megyében: Györe-Bocok lelőhely hasonló paraméterekkel rendelkezik, annak feltártsági foka azonban eltörpül a bátaszékiéhez képest. A 10/B és 11. lelőhely Lengyel-kultúrás települése és sírcsoportjai az összességében 15 hektárig emelkedő feltárt területének és gazdag leletanyagának köszönhetően Európa egyik legnagyobb feltárt neolit lelőhelyévé vált.

A 11. lelőhely déli felén található egyik legnagyobb sírcsoport 326. objektum számú sírja egy ritka leletet tartalmazott. A négyzet alakú sírgödörben zsugorított helyzetben eltemetett felnőtt csontváza mellett egy ún. antropomorf edényt tártunk fel. A sírban oldalára dőlt edény típusát tekintve a háromrészes korsók közé tartozik. A korsót kézzel formálták, soványításához durva szemcsés aprókavicsot használtak fel. Alapszíne sárgásbarna, egyik fele a redukálódott kiégetés miatt fekete. Magassága 20 cm, szájátmérője 11,5 cm. Érdekessége és ritkasága abban rejlik, hogy a korsó egyik fele férfit, a másik nőt ábrázol. Az edény enyhén kihajló peremsávjában, egymással átellenben egy-egy plasztikus, sematikus arc figyelhető meg. Az arcból a füleket, az íves szemöldököket, a kiugró szemeket és a hosszúkás orrot jelenítették meg. A női oldalon az edény kónikus vállán lévő két bütyök sematikus melleket ábrázol. A másik, valószínűleg férfi oldalon a karokat és a lábakat egy-egy pár puttonyedény fül jelzi, amely a Lengyel-kultúra jellegzetes edénytípusa.

Az őskori figurális díszű edények között rendkívül ritka az egy edényen egymással háttal álló emberek "Janus-arcú" ábrázolása. A 2006-ben feltárt 7000 éves bátaszéki antropomorf edény a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum egyik legérdekesebb és legértékesebb kultikus tárgya, amelyet vendégeink hamarosan állandó kiállításunkban is viszont láthatnak.

Ódor János Gábor

ÚTMUTATÓ

A gömbpanorámák megtekintéséhez az ingyenesen használható QuickTime Player lejátszóra van szükség. A lejátszó legfrissebb verziója letölthető a http://www.apple.com/quicktime/
download/win.html oldalról.

A gömbpanoráma fotókat a felhasználó 360°-ban, bármilyen irányban forgathatja és nagyíthatja. Tartsa lenyomva az egér bal gombját a gömbpanoráma felett, majd mozgassa el a kívánt irányba. A SHIFT (+) és a CTRL (-) billentyűk segítségével nagyíthat, illetve kicsinyíthet bele a felvételbe.

Oldaltérkép